Átláthatatlan alapítványi hálózatot hozott létre egy, Rétvári Bence barátaiból, párttársaiból és munkatársaiból álló kör. Több milliárd forintnyi kormányzati támogatást szívtak fel az elmúlt években, a pénz egy jelentős része Rétvári Bence kampányeseményeire ment és Rétvári minisztériuma adta őket. A legnagyobb ilyen támogatás 2,7 milliárd forint volt a minisztériumtól, ahol Vác jelenlegi képviselője miniszterhelyettes. A cikkből az is kiderül, hogy mire (nem) ment el.
A kampányesemények megrendezését Rétvári munkatársának cégére, a többszörös pervesztes Vác Online kiadójára bízták az alapítványok. A Hellodunakanyar Kft. a 19 milliós Samsung-támogatásból felhúzott 0627.hu propagandaoldalból is nyerészkedett – nekik 4 millió forintot számítottak fel egy ingyenes WordPress-sablonért és egy piaci alapon legfeljebb pár százezer forintba kerülő szolgáltatásért.
Röviden: Rétvári minisztériuma támogatta Rétvári munkatársának alapítványát, hogy aztán Rétvári kampányeseményét szervezzék, a piacon megszokottnál jóval nagyobb hasznot pedig Rétvári másik munkatársának cége zsebeli be, miközben Rétvári helyi propagandaoldalát is fizetik.
Mire költhették el az így megszerzett százmilliókat az újbudai politikus barátai, munkatársai?
A Rétvári-hálózat
Ahhoz, hogy lássuk, hogy mennyi összefonódás van Rétvári és az alapítványtulajdonosok között, először érdemes megismerni az alapítványokkal, cégekkel, médiumokkal összefüggésbe hozott embereket:
Zámbó Emese – Rétvári Bence minisztériumi munkatársa. Az alapítványi hálóba érkező, majd
továbbcsurgó pénzek kivételét végző Hellodunakanyar Kft. tulajdonos-ügyvezetője. A cég Nagymarosra, az általa kiadott Vác Online szerkesztőségi címére van bejegyezve, a Hujbert-házaspár lakcímére.
Bajor Gergő – az országgyűlés alkalmazottja, a KDNP, azaz Rétvári pártjának frakciótitkára, a
Dunakanyari Védegylet Alapítvány kurátora, Rétvári plakátarca.
Pálfalvi Milán – Rétvári Bence társa az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségben, a Szabadságvédő
Alapítvány korábbi kuratóriumi elnöke.
Ábrahám Katalin – együtt dolgozott Újbudán az ott élő Rétvári Bencével önkormányzati
képviselőként. A Milleniumi Pavilon Alapítvány első kurátora, a Családháló Alapítvány kuratóriumi
elnöke.
Drabos Erik Kasszián – a Családháló Alapítvány alapítója, a Familiare Társadalomszervező Központ
igazgatója.
Molnár J Péter – az Aktív Dunakanyar Alapítvány alapítója, Hír Tv-s tudósító, a Rétvári-
propagandaoldalnak számító vacimertek.hu szerzője.
Stágel Bence – Rétvári Bence volt iskolatársa, a Vác Online főszerkesztőjéhez bejegyzett Öko Urbana
Egyesület képviselője, amely csak tavaly 14 millió forint állami támogatást kapott.
Fővédnökösködés – közpénzből fizetett szereplési lehetőségek
Február 26-án rendezték meg a Csörögi Csörögefesztet. Az alig kétezer fős településen ritkaságszámba mennek az ehhez hasonló nagyobb programok. A rendezvény fővédnöke természetesen Rétvári Bence volt és az ilyen rendezvényeken egy kis szerencsével elcsíphették Rétvári réteseskocsiját is az arra járók. A szervező papíron a Hír TV-s Molnár Péter-féle Aktív Dunakanyar Alapítvány volt. Azért csak papíron, mert a Gödtől elvett Samsung-pénzekből ugyan az alapítványt támogatták, de a dokumentumok alapján az összeget egy az egyben el is költötte a Rétvári munkatársa által birtokolt Hellodunakanyar Kft.-nél rendezvényszervezésre. 8 millió forint kötött ki Zámbó Emesének cégénél, miközben a fellépők díja és a többi, rendezéshez szükséges kiadás legfeljebb 4 millió forint lehetett a piacot ismerők szerint.
Zámbó cége két másik, Samsung-pénzből támogatott rendezvényt is szervezett az alapítványnak, így összesen 20 millió forinthoz jutott hozzá - ebből 10 millió tiszta nyereség lehetett. Zámbó Emese Rétvári bizalmasa, a sajtóstábjában dolgozik. Nem mellesleg az ő cége adja ki a Vác Online nevű többszörös pervesztes propagandalapot, amely általában hazugságokkal, kitalált dolgokkal támadja Rétvári ellenfeleit.
Az egyik legfontosabb „programszervező” alapítványa Rétvári Bencének, amelyet titkára, a KDNP-frakció alkalmazásában álló Bajor Gergő vezet. Igen, a cigányokat deportálni kívánó Bajor Gergő. A Dunakanyari Védegylet Alapítvány az elmúlt években számos programra kapott állami támogatást, ahol Rétvári Bence mint fővédnök szerepelt.
Az egyik legnagyobb bevételt nyújtó program azonban az Ipolyfeszt elnevezésű fesztivál. Ezt először 2019-ben rendezte meg a Dunakanyari Védegylet Alapítvány a Bethlen Gábor Alapkezelő által biztosított 15 millió forintos támogatásból. A rendezvényre vonatkozó közérdekű adatigénylésből kiderül, hogy az alapítvány akkor még (2019. júniusában) meg tudta maga is szervezni a rendezvényt – közvetlenül szerződni a fellépőkkel, biztosítani a helyszínt, a kapcsolódó szolgáltatásokat. Minden tételről részletes számlákat mutatott be. Igaz, ekkor még a Hellodunakanyar Kft. nem létezett, csak két hónappal később jegyezték be.
Az alapítvány 2020-ban ugyanezt a fesztivált ismét meg akarta rendezni – éves beszámolója alapján kapott is rá a Miniszterelnökségtől 15 millió forintot – azonban a pandémia miatt ebben az évben ez nem sikerült.
2021-ben viszont már megrendezték a fesztivált. Nem is akármilyen finanszírozás mellett: a Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulás (EGTC) biztosított az alapítványnak csaknem kereken 50 ezer Eurós támogatást. Ezzel egy új forrás jelent meg az alapítvány támogatásainak listáján. Ez a határmenti együttműködési projekteket finanszírozó szervezet ugyanis európai uniós pénzekből támogat programokat. Ezen új közpénz-forrás bevonásában szerepe lehetett annak is, hogy Rétvári Bence felesége, Scheuring Kitti nagyon jól ismeri ezeknek a határmenti területi társulásoknak (EGTC) a működését, hiszen ebből írta szakdolgozatát a Corvinus Egyetemen.
Tíz évig titkolják, hogy ezen is Rétváriék nyerészkedtek-e
A 2021-es Ipolyfesztet azonban az alapítvány még nagyobb volumenű rendezvénynek álmodta meg, mint a két évvel korábbi első Ipolyfesztet. Ezért összefogtak a ipolydamásdi Dunakanyar-Ipoly-Börzsöny Területfejlesztési Nonprofit Kft.-vel (DIB), akik ugyanebből a forrásból ugyancsak közel 50 ezer Euró támogatást igényeltek egy I4-Feszt nevű fesztiválra, amit a pályázati anyaguk szerint „az Ipolyfeszt keretében” kívántak megvalósítani.
2021. október végén közérdekű adatigénylést nyújtottak be az elszámolások megküldéséért. A Széchenyi Programirodának elküldött közérdekű adatigénylésre a válaszadás határidejét 15 nappal meghosszabbították, majd azt írták:
„…az adatigényléssel érintett kisprojekt elszámolásának ellenőrzése folyamatban van, az ellenőrzést lezáró döntés egyik kisprojekt esetében sem született meg. …az ön által kért adatok az Infotv. 27.§ (5) bekezdésére figyelemmel jelenleg nem adhatók ki. – A közfeleadatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített, vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános.”
A támogatás elszámolásának ellenőrzése tehát tetszőleges ideig folytatható – hiába rögzíti a támogatási szerződés, hogy ennek határideje 2021. szeptember 29. Az elszámolás részleteit – számlákat, nyilatkozatokat stb. – a Széchenyi Programiroda döntéselőkészítő anyagoknak tekinti, amelyeket annak ellenére titkosítanak, hogy EU-s pénzekről van szó.
2,7 milliárd lett, maradhat?
„…csak a morál, a közös társadalmi erkölcs fogja javítani a szegények társadalmi helyzetét. Ha valóban javítani kívánunk a helyzeten, akkor nemcsak a gazdasággal, a technikai fejlődéssel, a GDP-vel kell foglalkozni, hanem a társadalom morális állapotával is, mert az meg tud óvni társadalmi különbségektől, az elszegényedéstől. Éppen ezért fontos nekünk, kereszténydemokratáknak, hogy a parlamentben és minden fórumon hétről-hétre elmondjuk, hogy az erkölcsnek helye van a politikában.”
(Részlet Rétvári Bencének a KDNP országos választmány 2014. szeptember 27-i ünnepi ülésén elhangzott beszédéből)
A Dunakanyari Védegylet Alapítvány kurátora, a hivatalosan az Országgyűlés Hivatala alkalmazásában álló Bajor Gergő Péter, a KDNP frakciónak (azaz Rétvári Bencének) dolgozó parlamenti titkár, Rétvári táskahordozója. 2017-ben az alapítványt egy zebegényi címre jegyezték be, majd a településen belül átköltözött a János-hegy utca 12-be költözött. Ez egy óriási telek, ahol egy romos, lak(hat)atlan épület áll, az úgy nevezett Millenniumi Dohány Pavilon.
A Zebegény, János-hegy utcai épület nemcsak a Dunakanyari Védegylet Alapítványnak, hanem az általa 2018-ban 150 ezer forint alapítói vagyonnal létrehozott Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítványnak is a székhelye. Ennek az alapítványnak az alapító okirata szerinti fő célja, hogy felújítsa és „közösségi térré alakítsa” a zebegényi Milleniumi Dohány Pavilont. A 2020. évi költségvetésből már konkrét kormányzati támogatási összeget,1,2 milliárd forintot(!) is kapott erre a célra. Az 1,194 milliárd forintról szóló támogatói okiratot alig három hónappal később már módosították is oly módon, hogy ez az összeg nettóvá vált, azaz nem tartalmazza a 27%-kos ÁFA-t. Ugyanezen okirat egy további, 2021. májusában kelt módosításával pedig a támogatás összegét több, mint nettó 2,77 milliárd forintra emelték. Az alapítvány így – a támogatási összeget a 27%-kos ÁFA-t is hozzászámítva – összesen mintegy 3,52 milliárd forintért újíthatja fel az egy nagyobb családi ház méretű Milleniumi Pavilont. A pavilon felújításából egyelőre annyi valósult meg, hogy az ingatlant 2021. májusában Zebegény polgármestere kivonta a helyi védettség alól és – a Magyar Falu Program keretében Zebegénynek juttatott kormányzati támogatásból – felújítják a Zebegény központjából a János-hegy utcához (a Milleniumi Pavilonhoz) vezető utat (ami messze nem a legrosszabb állapotú útja a településnek).
A két évig látszólag alvó, de azért 2020-ban közpénzzel már jól kitömött Milleniumi Pavilon Alapítvány első kurátora Dr. Ábrahám Katalin volt, aki 2010-2014 között Budapesten újbudai önkormányzati képviselő volt a Fidesz-KDNP frakciójában, ahol ebben az időszakban együtt dolgozott Rétvári Bencével, aki akkor Újbuda országgyűlési képviselője volt és máig is a kerületben lakik.
A Milleniumi Pavilon Közhasznú Alapítványnak juttatott nettó 2.771 millió forint nem kevés pénz. Hogy arányaiban láthassuk milyen nagy összeg, azt megmutatja, hogy Zebegény község 2020-ban ennél jóval kevesebbet, 900 millió forint állami támogatást kapott a település központjának, több meglévő épületet, a főteret és utakat is érintő, sőt, új közösségi terek létrehozását is magába foglaló, teljes átépítéséhez. A pavilon felújítására juttatott nettó 2,77 milliárd forint Zebegény 2021. évi költségvetésének több, mint tízszerese, annyi, mintha Zebegény minden egyes lakosa kapott volna 2,3 millió forintot! Szintén jó mértéket mutat a támogatás nagyaságára, hogy a váci székesegyház teljes körű felújítása, restaurálása 4 milliárd forintból valósul meg. A nagyobb családi ház méretű zebegényi pavilon felújítását pedig (az összeget bruttósítva) ennek csaknem 90%-kát kitevő összegből tervezik! Hiába kötődik a községhez több, mint 100 éve a pavilon, sem a felújításhoz, sem pedig a pavilon megvásárlásához adott támogatást nem Zebegény kapta a központi költségvetésből, hanem informális, személyes kapcsolatokon keresztül több szálon is Rétvári Bencéhez köthető alapítványok. A támogatások odaítélése és kifizetése a költségvetésnek az EMMI-hez rendelt költségvetési előirányzatok terhére történt.
Egy alapítvány közhasznúsági nyilvántartásba vételét kérelmezni lehet, ha a szervezet megfelel néhány törvényben előírt feltételnek. Az első és legfontosabb formai feltétel az, hogy már legalább két naptári éve működnie kell a szervezetnek, mert a közhasznúság tartalmi feltételeit az előző két év beszámolóinak a vizsgálatával állapítja meg a bíróság. A Milleniumi Pavilon Alapítvány nem vitte túlzásba: a törvény által előírt minimum feltételek minimumát teljesítette. Ezek szerint az a szervezet kérhet közhasznú státuszt, amely
- Magyarországon lett nyilvántartásba véve, olyan szervezeti formában, amely lehetővé teszi a közhasznú státusz megszerzését – az alapítványi forma ennek megfelel.
- Létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló tevékenységet végez – a törvény nem preferál konkrét tevékenységeket, így azok nincsenek felsorolva, hanem minden olyan tevékenységet közhasznú tevékenységnek tekint, amit valamilyen jogszabály közfeladatként definiál. A tágabb tevékenységi kör által leírt közfeladatokat a közhasznú szervezet közvetlenül vagy közvetve szolgálja – egy kulturális örökségnek tekinthető épület felújítása pedig az.
- Megfelelő erőforrásokkal rendelkezik – azaz működésének két éve alatt a gazdasági eredménye nem negatív (nem veszteségesen működik) – a Milleniumi Pavilon Alapítvány e feltételnek is megfelelt, mert a 2018-ban kimutatott, összesen 5 ezer Ft(!) értékű adománygyűjtő tevékenységéből 2 ezer Ft, a 2019-es, összesen 10 ezer Ft(!) értékű ugyanilyen gazdasági tevékenységéből pedig 3 ezer Ft nyereséget mutatott ki beszámolóiban.
- A megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható – azaz a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában – ezt is kipipálhatjuk, mert mind a 2018. évi összesen 3 ezer Ft(!), mind pedig a 2019. évi összesen 7 ezer Ft(!) összes költségét közhasznú tevékenység érdekében felmerült ráfordításként számolta el az alapítvány.
Íme tehát a recept, hogyan kell 150 ezer forintból, két év türelemmel, a két év alatt összesen 15 ezer forint adományként jóváírt ráfordítással és ebből megfelelő kreativitással lekönyvelt 10 ezer forint költséggel létrehozni egy olyan „közhasznú” alapítványt, amely így már „megkérdőjelezhetetlenül jogosan” kaphat 2.770 millió forint (plusz ÁFA) állami támogatást. Persze azért nyilván az sem árt, ha az alapítványnak van egy olyan mentora is, akinek pozíciójából adódóan – például az EMMI államtitkáraként – lehetősége van egy ilyen hatalmas összegű költségvetési támogatásról dönteni, vagy legalábbis elég erősen befolyásolni a döntést.
„500 millió mehet is rögtön az egyszemélyes alapítvány működésére”
A 2018-ban létrehozott alapítványt két évig – a közhasznú státusz megszerzéséig – altatták és csak akkor ébredt fel hirtelen csipkerózsika-álmából, miután az EMMI-től 2020-ban, a pandémia gazdasági hatásainak enyhítésére létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból(!) megkapta a 2.770 millió forintos támogatást. Ha megnézzük az alapítvány pénzügyi beszámolóit, és azokban azt látjuk, hogy működése első két (alvó) évében a fentebb említett mindösszesen 10 ezer forint „közhasznú” ráfordításon kívül semmilyen működési költséget nem számolt el, 2020-ban viszont – miután mérlegfőösszege 155 ezer forintról hirtelen milliárdosra nőtt – új kurátora máris 5,7 millió forint személyi juttatást kapott és 5 millió forint dologi kiadást is elszámolt. Tehette ezt, mivel az állam közel 500 millió forintot biztosított az egyszemélyes alapítvány működésére.
A Millenniumi Dohány Pavilon, a lepusztult állapotú, de értékes zebegényi ingatlan tulajdoni lapja is tartogat egy meglepetést. Abból ugyanis az derül ki, hogy a tulajdonosa egy harmadik alapítvány. Mégpedig a Siófoki székhelyre bejegyzett, szintén „közhasznú” státuszú Családháló Alapítvány, amelynek – láss csodát! – kuratóriumi elnöke Dr. Ábrahám Katalin, de korábban a kuratóriumban ült a szabadságvédő-alapítványos Pálfalvi Milán is.
A Családháló Alapítványnál nem kevés közpénz landolt az utóbbi években. 2018-ban például, többek között az EMMI-től (ahol ugye Rétvári az ilyen döntésekre is meglehetősen erős befolyással bírhat) 137 millió forintot célzottan, kifejezetten a Pavilon megvásárlására kapott. A Dunakanyari Védegylet Alapítvány ezzel szinte egyidőben alapította a Milleniumi Pavilon Alapítványt, amelynek céljaként a Pavilon felújítását jelölték meg. Tehát az ingatlan megvásárlását 100%-ban vissza nem térítendő állami támogatásból finanszírozta a Családháló Alapítvány, a felújítását pedig már egy másik, a Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítványnak adott több milliárd forintos költségvetési támogatás fedezi. Azaz az ingatlannak egy alapítvány a tulajdonosa, de azt egy másik alapítvány által létrehozott harmadik alapítvány által alapított negyedik alapítvány készül felújítani. Ezeket az alapítványokat egy valami fogja össze erősen: egy jól kitapintható, informális kapcsolati háló, amelynek középpontjában a KDNP és Rétvári Bence áll. Egy legkevésbé sem transzparens rendszer – valószínűleg nem véletlenül. Így nehezebb összeadni és összekötni az általuk felszívott közpénz-százmilliókat.
Az további kérdéseket vet fel, hogy ha a Milleniumi Pavilon Alapítványnak tényleg semmilyen kimutatható kapcsolata nincs a Családháló Alapítvánnyal – legfeljebb szívességi használója, vagy bérlője lehet a zebegényi pavilonnak – akkor vajon milyen érdek fűzi annak felújításához? Miként kaphat ilyen hatalmas összegű közpénzt a tervezett felújításra, ha nem tulajdonosa az ingatlannak? Mi az államnak – és az adófizetőknek – a garancia a nagyösszegű támogatás cél szerinti felhasználására? Létezik-e egyáltalán valamilyen megállapodás a két alapítvány között az ingatlan (vételárának több, mint hússzorosát(!) kitevő) nagyértékű átalakítása, felújítása és használata ügyében? Ha igen, akkor ennek miért nincs semmi nyoma az ingatlan tulajdoni lapján? A felújítással az ingatlan értéknövekedése óriási lesz. Ebből végül kinek keletkezik majd haszna? A Milleniumi Pavilon Alapítvány könyveiben milyen alapon fogják az óriási beruházást aktiválni? Ha elkészül a felújítás, az ingatlant ki és mire fogja használni?
A Családháló Alapítvány zebegényi ingatlan-szerzése és a korábban semmilyen látható tevékenységet nem folytató, szinte a semmiből feltűnt Milleniumi Pavilon Alapítványnak juttatott hatalmas összegű állami támogatás mögött nehéz nem feltételezni Rétvári Bence informális politikai befolyását. Ha pedig ez így van, akkor miért lenne másképp az ezt az alapítványt létrehozó, Rétvárinak rendszeresen szereplési lehetőségeket és választókerülete biztos jobboldali szavazóbázisának „összetartó” programokat biztosító (lásd később) Dunakanyari Védegylet Alapítvány sorra elnyert közpénztámogatásainak esetében? Rétvári ezeket a kiemelkedő összegű támogatásokat sehol nem kommunikálja – itt sem.
Egy biztos: ezekből az alapítványi és állami – részben saját minisztériuma által megítélt – pénzekből működteti a Dunakanyar térségében tevékenykedő médiumokat. 0627.hu, Dunakanyar Média, Vác Online – ezzel folytatjuk…
